Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...választó vállalkozónak nem kell számolgatnia a bevételeit és a kiadásait, a tételes adó megfizetésével gyakorlatilag "letudja" a közteherfizetést.Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen mindegyik módszernek megvannak a szabályai, a bevételek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét valóban jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Az egyéni vállalkozás alapján járó jogosultság véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] Azoknak a vállalkozóknak, akik korábban több vállalkozásban is kisadózóként voltak bejelentve, valóban választaniuk kell, tekintettel arra, hogy a Kata-tv. 7. §-a 2021. január 1-jétől kiegészült egy új (1a) bekezdéssel, amelynek értelmében ettől az időponttól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy társas vállalkozóként szeretne fizetni), ez azonban csak a Tbj-tv. szerinti járulékokra vonatkozik, a Kata-tv. szerint fizetett közteherre nem. A rendelkezés lényege, hogy a minimális járulékfizetés megtörténjen, azaz a minimálbér után valahol fizesse meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...különböző a hatása az szja hatálya alá tartozó vállalkozásokra, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választó adózókra.Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra is főfoglalkozású kisadózónak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherviselést választotta, és az egyéni vállalkozása mellett alapított egy egyszemélyes kft.-t is, amelyben heti néhány órás munkaviszony keretében működik közre?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a kft.-alapítást követően a kérdésben említett kisadózó főállásúnak, avagy nem főállásúnak minősül, a kft.-ben fennálló jogviszonya dönti el, aminek a kérdésben megadott információk alapján nem minden részlete egyértelmű.Tény, hogy a heti néhány órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett a Cst. 24. §-a értelmében heti 30 órát meg nem haladóan lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása

Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
Részlet a válaszából: […] A Fogy-tv. alapján a súlyosan fogyatékos személy részére – az esélyegyenlőséget elősegítő – havi rendszerességgel jár pénzbeli juttatás. A fogyatékossági támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ugyanezen magánszemélyt egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozóként terhelő közteherfizetést érintő kérdéssel kapcsolatosan felmerülő jogbizonytalanságot a jogalkotó a Tbj-tv. 26. §-a (10) bekezdésének 2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.