21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
12. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
13. cikk / 21 Alkalmi munkavállaló keresete után fizetendő közterhek
Kérdés: Meg kell fizetni a 22 százalékos ehót abban az esetben, ha egy alkalmi munkavállaló a 2016. évi jövedelme alapján túllépte a kedvezményes keretösszeget, és így jövedelme keletkezett, amit az szja-bevallásában be kellett vallani, vagy alkalmi munka keretében a foglalkoztató bármennyit kifizethet, és ennek kizárólag csak szja-terhe lesz?
14. cikk / 21 Alkalmi munkavállaló közterhei
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha az alkalmi munkavállaló ilyen címen szerzett bére túllépi az éves keretösszeget, és 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére válik kötelezetté?
15. cikk / 21 Egyszerűsített foglalkoztatott adómentes részt meghaladó munkabére
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített foglalkoztatottak részére fizetett munkabért abban az esetben, ha az meghaladja az adómentesen adható összeget?
16. cikk / 21 Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
17. cikk / 21 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
18. cikk / 21 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
19. cikk / 21 Egyszerűsített foglalkoztatott biztosítása
Kérdés: Biztosítottá válik-e az az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy, aki után alkalmi munkájára való tekintettel a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik? Milyen ellátásokra válik jogosulttá? A biztosítottakra vonatkozó valamennyi igazolást ki kell-e részére állítani?
20. cikk / 21 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
