35 cikk rendezése:
1. cikk / 35 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
2. cikk / 35 Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?
3. cikk / 35 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
4. cikk / 35 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
5. cikk / 35 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
6. cikk / 35 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
7. cikk / 35 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
8. cikk / 35 Üzleti ajándék közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy cégnek az üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem saját dolgozónak adja? Van valamilyen értékhatár erre a juttatásra, és ha igen, akkor milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli az értékhatár feletti részt?
9. cikk / 35 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
10. cikk / 35 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
