17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
12. cikk / 17 Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló korengedményes nyugdíja
Kérdés: Köthető-e két munkáltatóval is megállapodás korengedményes nyugdíjazásra abban az esetben, ha egy 1952. szeptember 15-én született munkavállaló több biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik? Amennyiben a munkavállaló egy munkáltatóval köt megállapodást, előtte mennyi ideig kell biztosítási jogviszonyban állnia, és milyen egyéb feltételeknek kell teljesülniük?
13. cikk / 17 Korengedményes nyugdíjazás 2009. évben
Kérdés: 2009-ben lehet-e a foglalkoztatóval korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodást kötni, és ha igen, hogyan, s mi a teendője a munkavállalónak, ha ezt a nyugdíjat szeretné igénybe venni?
14. cikk / 17 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
15. cikk / 17 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
16. cikk / 17 Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
17. cikk / 17 Átmeneti és rendszeres szociális járadék
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?