Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keret-összeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), a korhatár előtti ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja– a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.A jogszabály alkalmazásában jövedelemként a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér haviösszegének (mely 2011-ben 78 000 forint) tizennyolcszorosát (éveskeretösszeg), az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Korengedményes nyugdíjas megbízott

Kérdés: Létesíthető-e megbízási jogviszony a korábbi munkáltatóval korengedményes nyugdíjazás után? Megtehető-e ez vállalkozási jogviszony keretében? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általafizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényeskötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éveskeretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
Részlet a válaszából: […] 2010. január 1-jétől a korengedményes nyugdíjazás feltételeia munkavállaló részéről a szükséges, legalább 37 év szolgálati idő megszerzése,a meghatározott életkor betöltése (ez az 1952-ben születetteknél az 57. életévbetöltését követő 183. nap, az 1953-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jét megelőző időponttól rokkantsági,illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek munkavállalásánakfeltételeire 2008. december 31-ig a "régi" szabályok voltak az irányadóak.Eddig az időpontig a már ellátásban részesülő személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...illetve annaka megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növeltösszegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét. A kereseti határ átlépésének vizsgálata érdekében azadóhatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.