Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...– vonatkozik rá, tehát amennyiben az érintett által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja– a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.A jogszabály alkalmazásában jövedelemként a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
Részlet a válaszából: […] ...hat egymástkövető hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabérösszegét.A kérdésben említett 145 ezer forintos nyugdíjat alapul véveez azt jelenti, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytat, és hat egymást követő hónapravonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Tekintve, hogy keresetena járulékalapot képező jövedelmet kell érteni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...hónapra vonatkozókeresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja– a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.Az Rj-tv. 1. § c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet nem folytat, és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét, a nyugellátását szüneteltetni nem kell. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Öregségi nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy ha egy öregségi nyugdíjas személy a nyugdíj folyósítása mellett munkát vállal, megszüntetik az ellátás folyósítását? Be kell-e jelentenie valahová az érintettnek, ha a jövedelme a meghatározott összeget elérte, vagy a folyósító szerv figyeli a keresetet?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátásban részesülő adott évi járulékalapot képező keresete az éves"keretösszeget", a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér, aminimálbér összegének (2009. évben: 71 500 forint) tizenkétszeresét, azaz(ebben az évben) a 858 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.