Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betegszabadság idejére járó díjazás után

Kérdés: Mi az oka annak, hogy még a pályakezdők esetében sem lehet igénybe venni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a betegszabadság idejére járó munkabér után annak ellenére, hogy a közterheket ugyanúgy kell megfizetni ez után a járandóság után, mint a munkavégzés idejére járó bér után?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetésnek – és nem munkabérnek (!) – minősül számos más juttatás (pl. étkezési térítés, a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a tárgyjutalmak, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Prémiumévek program

Kérdés: Mik a prémiumévek programban való részvétel feltételei, milyen jogkövetkezménye van a munkáltató felajánlási kötelezettsége elmulasztásának, milyen az általánostól eltérő foglalkoztatási szabályokat kell alkalmazni a prémiumévek programban részt vevő közalkalmazottra a közalkalmazotti jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy étkezési hozzájárulás,továbbá – ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatástbiztosít – ruházati költségtérítés 30 százaléka illeti meg.A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében aprogramban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a KSH által kiadott kereset és egyéb munkajövedelmekkelkapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékében foglaltak az irányadóak. E szerinta költségtérítés nem tartozik a kereset fogalmába. Tekintve, hogy a külföldikiküldetésből származó napidíj is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontja alapján a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés személyi jellegű egyéb kifizetéskéntszámolandó el, függetlenül attól, hogy az az adómentes korlátot meghaladja-evagy sem. A költségtérítés kifizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.