Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...j) pontjában foglaltakat, mely szerint a letiltás alól mentes a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg. Idetartoznak a költségtérítések is abban az esetben, ha ténylegesen a költségek megtérítést és nem a munkavállaló díjazását vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Végrehajtás ruházati költségtérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a ruházati költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...abból a szempontból igényel minimális pontosítást, hogy a munkabérletiltással érintett munkavállaló részére kifizetett ruházati költségtérítésből a munkáltató már direkt módon érvényesített letiltást, vagy az egyéb szabályozó eszközök szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Távmunkát végző munkavállaló költségelszámolása

Kérdés: Elszámolhat-e költséghányadot a munkabéréből a munkavállaló távmunkavégzés esetén, ha a munkaszerződés nem rendelkezik a költségelszámolásról?
Részlet a válaszából: […] ...A munkabérrel szemben költségetnem lehet elszámolni, az összevonandó bérjövedelemként adóköteles. A munkáltató által fizetett költségtérítéssel szemben, annakteljes összegéig számolhat el költséget a munkavállaló az Szja-tv. 3. számúmelléklete szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontja alapján a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés személyi jellegű egyéb kifizetéskéntszámolandó el, függetlenül attól, hogy az az adómentes korlátot meghaladja-evagy sem. A költségtérítés kifizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...időre szól. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét. A munkavégzés helye a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.