Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra, vagy alkalmazható tételes költségelszámolás a megbízási díj 50 százalékáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...igazolnia. Ebben az esetben a költségek mértéke maximum a megállapított díjazás 50 százaléka lehet. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlára. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...24. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nincs mód a költséghányad, illetve költségek bevételből történő levonására.Amennyiben tehát a jövedelem eléri az említett határösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Ügyvezető jogviszonya, járulékai

Kérdés:

Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.

Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonya nem önálló tevékenység az Szja-tv. szerint, hanem a nem önálló kategóriába tartozik. Így a 10 százalék költséghányad sem helytálló.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük szépen az észrevételt!Olvasónk meglátása helyes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyes cégektől milyen összegű díjazásban részesüla nyugdíjas könyvelő, de amennyiben azok összege (pontosabban az azokból aköltséghányad levonásával számított adóelőleg-alapok összege)foglalkoztatónként nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...meg a biztosítása, ha az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (azazmegbízási díjának a költséghányaddal csökkentett része, amely aszemélyijövedelemadó-előleg alapját képezi) eléri a minimálbér harmincszázalékát, 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe veendő jövedelemmel. Ez amegbízás esetében – lévén szó az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységről – a 10százalék költséghányaddal vagy a megbízott nyilatkozata szerinti költséggel(maximum 50 százalék) csökkentett összeget jelent, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg abevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termékelőállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. A fentiekben felsorolt százalékos mérték – az a) pontban meghatározott helyett 25, – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...az ebbőlkeletkező bevételből pedig az Szja-tv. 17-23. § rendelkezéseinekfigyelembevételével számított rész – pl. 10 százalék költséghányad alkalmazásaesetén 90 százalék – minősül jövedelemnek, amelyből a kifizetőnek aszemélyijövedelemadó-előleget le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
1
2