12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 12 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
3. cikk / 12 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
4. cikk / 12 Külföldi napidíj összege
Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
5. cikk / 12 Iskolaszövetkezet tagja
Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
6. cikk / 12 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
7. cikk / 12 Közalkalmazott fizetési fokozata
Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
8. cikk / 12 Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói
Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
9. cikk / 12 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
10. cikk / 12 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?