Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó munkabérét nem terheli egyéni járulék, illetve a munkaadónak nem kell megfizetni utána a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.Ugyanakkor a Tny-tv. 64. §-ának (2) bekezdés értelmében a nyugdíjigényt visszamenőleg akár 6 hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó munkabére tehát mentes a társadalombiztosítással összefüggő terhek (szociális hozzájárulási adó, egyéni járulékok, szakképzési hozzájárulás) alól, azt mindössze személyi jövedelemadó terheli. A munkavállaló munkaviszonyát a 'T1041-es nyomtatványon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nem terhelné egyéni járulék, illetve a foglalkoztatónak sem kellene utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.Ugyanakkor a vázolt esetben a feltételes mód mégis indokolt, hiszen rokkantsági ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, illetve a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.További hátrány, hogy a Tny-tv. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát számításánál (amely egyaránt terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Árvaellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy árva­ellátás mellett dolgozó 22 éves női munkavállaló után, aki jelenleg felnőttoktatásban is részt vesz? A nyugdíjasokra vonatkozó jövedelemkorlát, illetve egyéb szabályozások figyelembe vehetők ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kerülne veszélybe a Tny-tv. 55. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a tanulmányait távoktatásban végezné, vagy a képzés heti átlagos óraszáma alatta maradna a hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.