27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli 2020. július 1-jétől azt a munkavállalót, aki bányászok egészségkárosodási járadékában részesül? Vonatkozik a keresőtevékenységére bármilyen kereseti korlát?
2. cikk / 27 Felszolgálási díj II.
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
3. cikk / 27 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
4. cikk / 27 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
5. cikk / 27 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
6. cikk / 27 Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
7. cikk / 27 Kft.-tulajdonos munkaszerződése
Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
8. cikk / 27 Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
9. cikk / 27 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
10. cikk / 27 1954-ben született munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.