Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó munkabére tehát mentes a társadalombiztosítással összefüggő terhek (szociális hozzájárulási adó, egyéni járulékok, szakképzési hozzájárulás) alól, azt mindössze személyi jövedelemadó terheli. A munkavállaló munkaviszonyát a 'T1041-es nyomtatványon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...munkaerőpiaci járulék), illetve a kifizetőnek meg kell fizetnie utána a 19,5 százalékos szociális hozzá-járulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást.Ami viszont az öregségi nyugdíj iránti igény elutasítását illeti, ez az információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékok (10+4+1,5 százalék) alól, ráadásul a munkáltatónak sem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást utána.Amennyiben januártól veszi igénybe a nyugellátást, elesik ugyan a nyugdíjemeléstől, ám ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Árvaellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy árva­ellátás mellett dolgozó 22 éves női munkavállaló után, aki jelenleg felnőttoktatásban is részt vesz? A nyugdíjasokra vonatkozó jövedelemkorlát, illetve egyéb szabályozások figyelembe vehetők ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kerülne veszélybe a Tny-tv. 55. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a tanulmányait távoktatásban végezné, vagy a képzés heti átlagos óraszáma alatta maradna a hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a tanulói, hallgatói jogviszonyát követően első ízben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.