121 cikk rendezése:
1. cikk / 121 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
2. cikk / 121 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
3. cikk / 121 Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei
Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
4. cikk / 121 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
5. cikk / 121 Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
6. cikk / 121 Megbízott biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettség egy 2021. július hónapban kifizetett 18 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a kifizetés vonatkozási ideje a 2021. február 8. és 2021. június 25. közötti időszak, és a megbízott 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott? A kérdés azért merült fel, mert ugyanezen megbízott részére 324 000 forint összegű megbízási díj került kifizetésre a 2021. február 8. és 2021. április 26. közötti időszakra, amely alapján a kifizető megállapította a biztosítási kötelezettséget, illetve 6000 forint a 2021. június 14-től június 26-ig tartó 13 napra, amely alapján biztosítási kötelezettség nem keletkezett.
7. cikk / 121 Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére
Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
8. cikk / 121 Kivás cég szakképzésihozzájárulás--kedvezménye
Kérdés: Valóban élhet a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezménnyel a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás is, amennyiben tanulót foglalkoztat?
9. cikk / 121 Egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Mi alapján kell megfizetnie a szakképzési hozzájárulást a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal és nincs vállalkozói kivétje?
10. cikk / 121 Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?