8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: A felmondás idejére járó munkabéren kívül valóban nem jogosult semmilyen egyéb juttatásra az a munkavállaló, akinek a próbaidő lejárta után minden magyarázat nélkül szóban felmondott a felettese? A munkavállaló munkaszerződése határozatlan időre szólt, és a munkáltató semmilyen kilépődokumentumot nem adott át a részére.
2. cikk / 8 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
3. cikk / 8 Előző munkáltató követelésének átutalása
Kérdés: Köteles az új munkáltató levonni és átutalni az előző munkáltató részére egy olyan követelést, amelyről a munkavállaló által bemutatott iratokból egyértelműen megállapítható, hogy jogszerűtlen?
4. cikk / 8 Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása
Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
5. cikk / 8 Titoktartási kötelezettség
Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
6. cikk / 8 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Mi a célja a versenytilalmi megállapodás jogintézményének a munkajogban, milyen előírásokra, alapelvekre kell figyelemmel lenniük a szerződő feleknek a versenytilalmi megállapodás előkészítése, létrehozása, módosítása, megszüntetése során, milyen jogkövetkezményei vannak a versenytilalmi megállapodás megszegésének?
7. cikk / 8 Ipari szövetkezeti tag jogviszonya
Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
8. cikk / 8 Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén
Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?