Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér, végkielégítés) figyelembe kell venni a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során. (A jövedelempótló kártérítés viszont nem járulékalap!) Amennyiben ennek kifizetésére a nyugdíj megállapítását követően kerül sor, akkor kérheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása

Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...Kollektív szerződés meghatározhatja azt azértéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalótközvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni akártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetőmagatartástól, és a munkavállaló a megállapodásban foglaltakat megszegi, ezértkártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló kártérítési felelősségére a Ptk. felelősségiszabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Mi a célja a versenytilalmi megállapodás jogintézményének a munkajogban, milyen előírásokra, alapelvekre kell figyelemmel lenniük a szerződő feleknek a versenytilalmi megállapodás előkészítése, létrehozása, módosítása, megszüntetése során, milyen jogkövetkezményei vannak a versenytilalmi megállapodás megszegésének?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató gazdasági érdekeitveszélyeztető magatartástól, és a munkavállaló a megállapodásban foglaltakatmegszegi, ezért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló kártérítésifelelősségére a Ptk. felelősségi szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén

Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig keletkezett vagyoni jogok (például kifizetetlenmunkabér), illetve kötelezettségek (például a munkáltató kártérítési igénye)tekintetében az örökös a munkavállaló jogutódjává válik, a munkavállalószemélyéhez fűződő jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...legalább két, legfeljebb tizenkét haviátlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ez általábanjövedelmet pótló kártérítésként kerül kifizetésre, amely az összevont adóalaprésze, és utána az általános szabályok szerint kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.