4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Táppénz időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek határozott idejű munkaviszonya 2009. április 1-jétől 2010. december 31-ig tart, baleseti táppénzt kapott 2009. április 2-től április 17-ig, betegszabadságon volt 2009. július 1-jétől július 15-ig, majd táppénzben részesült 2009. július 16-tól 2009. augusztus 7-ig, ismét betegszabadságon volt 2010. január 11-től január 31-ig, táppénzt kapott 2010. február 1-jétől február 10-ig, 2010. február 24-től március 12-ig ismét táppénzben részesült, majd március 29-től április 2-ig kórházban volt, és április 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg?
2. cikk / 4 GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak
Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
3. cikk / 4 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
4. cikk / 4 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
