Találati lista:
1. cikk / 4235 Tartós megbízási jogviszony
Kérdés: Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
2. cikk / 4235 Részmunkaidőre járó munkabér közterhe
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
3. cikk / 4235 Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás
Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?
4. cikk / 4235 CSED és GYED igénylése ismeretlen állampolgárságú gyermek után
Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?
5. cikk / 4235 Tb-kiskönyv
Kérdés: Le kell adnia a tb-kiskönyvét a kifizetőhely részére a 2026. január 8-án napi 8 órás munkaidőben belépett munkavállalónak, vagy valóban megszűnt a vezetési kötelezettség? Abban az esetben, ha a továbbiakban nem kell vezetni a kiskönyvet, mikor kell átadni a korábban leadott könyveket a többi dolgozó részére?
6. cikk / 4235 Kilépő dolgozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai
Kérdés: A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?
7. cikk / 4235 Nyugdíjas egészségügyi dolgozó munkavégzése
Kérdés: Valóban igaz, hogy 2026-ban egy nyugdíjas egészségügyi alkalmazott a bére mellett a nyugdíjat is megkaphatja? A korábbi években a munkavégzés ideje alatt a nyugellátás folyósítását szüneteltetni kellett.
8. cikk / 4235 Nyugdíjas pedagógus munkavállalása
Kérdés: Szünetelni fog a nyugellátás folyósítása abban az esetben, ha egy nyugdíjas pedagógus egy egyházi fenntartású gimnáziumban vállal munkát?
9. cikk / 4235 Nyugdíjemelés 2026-ban
Kérdés: Milyen mértékű a 2026. januári nyugdíj-emelés?
10. cikk / 4235 Tartós megbízási jogviszony I.
Kérdés: Mely megbízási jogviszonyokat kell bejelenteni tartós megbízási jogviszonyként? Kötelezően be kell jelenteni a továbbiakban azokat a megbízási díjakat, amelyeket havonta fizet a vállalkozás, de a költségek levonása után a jövedelem már nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért eddig a ’T1041-es nyomtatványon nem került bejelentésre a megbízott biztosítottként? Dönthet úgy a cég, hogy ezeket a jogviszonyokat továbbra sem minősíti tartós megbízási jogviszonynak?
