Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján Magyarországon keletkezik utána járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az angol anyacéggel fennálló jogviszonyára tekintettel is, amelynek keretében a munkát Magyarországon végzi. Erre az esetre a Tbj-tv. 56/A. §-ának (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezése esetén – a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vagy – biztosítási jogviszony hiányában – 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Biztosítási jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...sem kellett levonni. Az Eho-tv. eltérő szabályrendszere ellenbenmár akkor is előírta – és jelenleg is előírja – tagi jogviszony keretébenszemélyesen közreműködő tag után a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Ha nem ad le költségelszámolási nyilatkozatot, a bevételadókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és aszerzés körülményei alapján kell meghatározni.– A szabadságvesztés ideje alatt munkát végző személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.