Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-a 21. pontjának f) alpontja alapján bérnek minősül, amely – többek között – a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles társadalombiztosítási, valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...jogában biztosított fizetés nélküli szabadság között, hogy míg első esetben nem, addig a második esetben szünetel a biztosítási jogviszony, ezért a munkavállalónak egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik.A kérdésből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás alá csak az iskolarendszerű képzés tartozik,tehát ahol a hallgató és az intézmény között hallgatói, tanulói jogviszony jönlétre. Iskolarendszerű képzésnek a Közokt-tv. és az Fk-tv. szerinti képzés,valamint az iskolarendszerű szakképzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a korlátozás kizárólagmunkaviszonyban érvényesül, ami azt is jelenti, hogy pl. tagi jogviszonyban azadómentes juttatások mértéke meghaladhatja a 400 ezer forintos keretet. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes, hogy a járulékfizetési mentesség kizárólag a biztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére vonatkoztatható. Ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.