Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...által leírtakból az tűnik ki, hogy az érintettmagyar magánszemélyek a magyar leányvállalattal biztosítási jogviszonybanállnak, és feltételezhetően Magyarországon van a lakóhelyük is. Ciprus azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Evás társas vállalkozó díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen díjat kapnia és járulékot fizetnie egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. többségi tulajdonos ügyvezetőjének, aki máshol rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, de ténylegesen a kft.-ben is ő dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintettel arra, hogy az érintett ilyenjövedelemmel nem rendelkezik (az evázott jövedelem pedig nem tartozik ebbe akörbe), tagsági jogviszonyával összefüggésben járulékfizetési kötelezettség nemmerül fel. Természetesen nincs akadálya, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a munkavállalómunkaviszonyt, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő polgári jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi jogutódlás nem terjed ki a jogelődnek a jogutódáltal át nem vett és tovább foglalkoztatott munkavállalóira, ezeknekjogviszonya a jogelőddel áll fenn, illetve szűnhet meg. (LB. Mfv.I.10.381/2000.)A munkáltatói jogutódlás megállapítását nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.