Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidőnél kevesebb óraszámban való foglalkoztatást. Szolgálati időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok esetében kell számolni. Az arányos szolgálati idő számítására akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazás időpontja – természetesen a jogosultsági feltételek függvényében – az igénylő döntésétől függ, amit a megállapító határozat véglegessé válásáig módosíthat. Jelen esetben tehát nincs akadálya annak, hogy az érintett a nyugellátását csak január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] ...időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban) töltött idő 1 nap jogosultsági időnek felel meg, függetlenül a munkaidő hosszától, illetve a járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan megkívánt húsz, a résznyugdíjhoz tizenöt év szolgálati idővel, és nem áll biztosítási jogviszonyban. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok közül az öregségi nyugdíj megállapítását kizárja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től

Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
Részlet a válaszából: […] ...a 62. életéve.2010-től tehát továbbra is figyelni kell, hogy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban áll-e, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat-e, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet nem folytat, és az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiekben megállapítandó ellátásokösszegét. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése egyben azt isjelenti, hogy a többes jogviszonyban állók a további jogviszonyukban iskötelezetté válnak pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ebbőladódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak,ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék – tehát 8,5 százaléknyugdíjjárulék és 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetőkmindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőbentörténik-e a foglalkoztatásuk. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség- és nyugdíj-biztosítási ellátásra.A biztosítási jogviszonyból fakadóan az alábbi egészségbiztosítási ellátásokat lehet igénybe venni: 1. egészségügyi szolgáltatás;2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.