19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 19 Kivás cég rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalója
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás munkavállalóját abban az esetben, ha 2023. október 18-tól rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül a továbbiakban a dolgozó? Igénybe vehet valamilyen kedvezményt utána a vállalkozás?
3. cikk / 19 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
4. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjazása
Kérdés: Automatikusan nyugdíjassá válik a nyugdíjkorhatára betöltése után egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki 2022. december hónapban tölti be a 65. életévét?
5. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Igénybe veheti az öregségi nyugdíjat az a személy, aki novemberben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és jelenleg rokkantsági nyugdíjasként dolgozik?
6. cikk / 19 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
7. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
8. cikk / 19 Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között
Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
9. cikk / 19 Rokkantsági ellátás összegének növelése
Kérdés: Kérhető az ellátás 0,5 százalékos növelése a rokkantsági ellátás mellett végzett munka után?
10. cikk / 19 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?