133 cikk rendezése:
21. cikk / 133 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
22. cikk / 133 Behívás alapján történő munkavégzés
Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
23. cikk / 133 Kereseti korlát
Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
24. cikk / 133 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
25. cikk / 133 Nyugdíj alapja
Kérdés: Figyelembe veszik a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során a munkaviszony jogtalan megszüntetése miatt jogerős bírósági végzésben megítélt összesen 5,5 millió forintot, amelyet a volt munkáltató nem fizetett meg, vagy ez az időszak és juttatás elveszik, ezzel is hátrányos helyzetbe hozva a volt munkavállalót?
26. cikk / 133 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
27. cikk / 133 Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan, mi alapján fogják megállapítani az öregségi nyugdíjat annak a jelenleg 62 éves férfinak, aki 30 évet töltött egyenruhás szolgálatban, majd 2000-ben szolgálati nyugdíjba vonult, amit 2012. január 1-jétől jelenleg is szolgálati járandóságként folyósítanak tovább? Az érintett 2000-től folyamatosan munkaviszonyban áll, és nyugdíjazásáig dolgozni is szeretne.
28. cikk / 133 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
29. cikk / 133 Munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Valóban elismerhető a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló szolgálati ideje akkor is, ha a munkáltatója nem fizeti be a NAV-hoz a levont nyugdíjjárulékot? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabályi hely?
30. cikk / 133 Amerikai-magyar kettős állampolgár közterhei
Kérdés: Hogyan fizethet az USA-ban a nyugdíj-alapjához szükséges adót egy amerikai-magyar kettős állampolgár, aki egy magyar cégnél szeretne munkát vállalni?