Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] A felvetésben egy hölgyről van szó, aki tárgyéven belül két olyan ellátásban is részesült (szolgálati járandóság, illetve korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj), amelyeket a kereseti korlát túllépése esetén szüneteltetni kell.Ráadásul – és alapvetően ez okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] ...említett munkavállaló 2009. augusztus, szeptember és október hónapokban egyidejűleg többes jogviszonyban állt, és mindkét jogviszonyában – figyelembe véve természetesen az akkor még létező éves felső határt – nyugdíjjárulékot fizetett. Ez azonban nem jelenti azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...akkor szerezhet jogosultságot, ha a 62. életévét betöltötte,és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, továbbá biztosításijogviszonyban nem áll.Amennyiben a jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjhelyett 62. életéve betöltésekor (vagy az után) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...is, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapjának afelső határa szempontjából úgy kell számolni, mintha a kifizetésreesedékességkor, illetve a jogviszony utolsó napján került volna sor [Tbj. R.4/A. § (2) és (5) bekezdése]. És végül a 3 millió forint elmaradt munkabérből a7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjábanrészesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járójogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítőtevékenységet folytat, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Egészségügyi szolgáltatási járulék többes jogviszony esetén

Kérdés: Van-e választási lehetősége a 3450 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével kapcsolatban annak a 62. életévét betöltött, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság kültagjaként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozószabályok [Tbj-tv. 37. §] nem rendelkeznek arról, hogy többes jogviszony eseténlegfeljebb csak egy jogviszonyban kell az egészségügyi szolgáltatási járulékotmegfizetni.Ebből adódóan az említett tagot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...lesz jogosult, amennyiben a 60. életévét betöltötte, és legalább 40év szolgálati időt szerzett, valamint biztosítási jogviszonyát megszünteti (anyugdíjat a jogviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani).Amennyiben az említett 40 évvel nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.