53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
2. cikk / 53 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
3. cikk / 53 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
4. cikk / 53 Szolgálati idő heti 36 órás munkaviszony mellett fennálló egyéni vállalkozói jogviszony esetén
Kérdés:
Figyelembe fogják venni bármilyen formában az egyéni vállalkozói jogviszonyt a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha a vállalkozó rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, és vállalkozóként nem számol el kivétet?
5. cikk / 53 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
6. cikk / 53 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
7. cikk / 53 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
8. cikk / 53 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
9. cikk / 53 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
10. cikk / 53 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
