14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
2. cikk / 14 Nyugdíjas önkormányzati képviselők kereseti korlátja
Kérdés: 2009. január 1-je után szüneteltetni kell-e a nyugellátását annak az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő önkormányzati képviselőnek, akinek a tiszteletdíja eléri a minimálbér 12-szeres összegét? Amennyiben a képviselő lemond a tiszteletdíjáról kaphatja-e továbbra is folyamatosan a nyugellátását? Létezik-e valamilyen más megoldás erre az esetre, tekintettel arra, hogy 2010. január 1-jétől több önkormányzati képviselőt is érint ez a szigorítás?
3. cikk / 14 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
4. cikk / 14 Kft.-tag előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Befolyásolja-e egy 38 éves munkaviszonnyal rendelkező, 57. életévét 2008 októberében betöltő nő előrehozott öregségi nyugdíját az a tény, hogy egy kft. tagja és ügyvezetője, de jövedelme nem keletkezik, csak osztalékot kap? Megkaphatja-e zavartalanul a nyugellátást?
5. cikk / 14 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
6. cikk / 14 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
7. cikk / 14 Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
8. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
9. cikk / 14 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja
Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
10. cikk / 14 Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
