7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 1953-ban született nő nyugellátása
Kérdés: Érdemes-e előrehozott öregségi nyugdíjba mennie 2011. december 31-ig egy kft. 1953-ban született női alkalmazottjának, vagy jobban jár anyagilag, ha kivárja az öregségi nyugdíjra jogosító 62. életévét? Ki tud előre nyugdíjat számolni a különböző feltételek alapján, hogy a munkáltató segíteni tudjon az alkalmazottainak a döntésükben?
2. cikk / 7 Korengedményes nyugdíjazás igénybevétele
Kérdés: Érdemes-e elmennie 2011. december 30-án korengedményes nyugdíjba annak az 58 éves munkavállalónak, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltatója felajánlotta neki ezt a lehetőséget?
3. cikk / 7 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
4. cikk / 7 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
5. cikk / 7 Korengedményes nyugdíjazás
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjcsökkentés mértékét egy 1953-ban született férfi korengedményes nyugdíjazása esetén? Korengedményes nyugdíjazás esetén a nőknél még a 2009-es csökkentési szabályt kell alkalmazni, vagy változott a szabályozás?
6. cikk / 7 Korengedményes nyugdíj
Kérdés: Meddig élhetnek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével a jogosultak? Meddig kell befizetnie a nyugdíj összegét a munkáltatónak? Mi történik abban az esetben, ha a cég vállalta a befizetést, de mégsem fizet? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fizetés időpontjában már nem is létezik a foglalkoztató? Visszavonják-e a megállapított nyugdíjat, ha időközben megváltozik a nyugdíjkorhatár? A foglalkoztatónak a 2009. vagy a 2010. évi korhatárhoz viszonyítva kell az ellátás összegét előre megfizetnie? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató a jogviszonyát most erre hivatkozással megszünteti, de a korengedményes nyugdíjat jövőre mégsem finanszírozza?
7. cikk / 7 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
