18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Kiva alapja
Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
2. cikk / 18 Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
3. cikk / 18 Duális képzésben részt vevő hallgatók juttatásai
Kérdés: Milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet a duális képzésben részt vevő hallgatók részére? Milyen adó és járulék terheli a munkaadót és a hallgatót ezen juttatás alapján? Milyen feltételekkel fizethető szabadságmegváltás a hallgatónak?
4. cikk / 18 Tárgyjuttatás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz alapjának megállapítása során a munkavállalók 10 éves munkaviszonyára tekintettel ajándékozott óra ellenértékét? A munkáltató az ellenértéket felbruttósítja, a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a járulékokat levonja, illetve megfizeti a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
5. cikk / 18 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
6. cikk / 18 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
7. cikk / 18 Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott
Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
8. cikk / 18 Iskolarendszerű képzés díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
9. cikk / 18 Tiszteletdíj
Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a közhasznú egyesület elnökének biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha a havi tiszteletdíjából származó adó- és járulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Ha igen, akkor milyen jogcímkóddal történik a bejelentés, illetve milyen közterheket kell megfizetni a jövedelem alapján?
10. cikk / 18 Iskolarendszeren kívüli képzés közterhei
Kérdés: Helyesen tudja a munkáltató, hogy az isko-larendszeren kívüli képzésen részt vevő munkavállaló részére adott tandíjtámogatásból nem kell személyi jövedelemadót, illetve járulékokat vonni? Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak ez után a juttatás után?
