Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy a munkaviszony megszüntetése esetünkben a felek közös megegyezésével történt, és ezt követően jött létre az új jogviszony. A felek a létesítéssel összefüggésben kölcsönösen ismét tájékoztatták egymást. Ugyanakkor a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...pótszabadságok közül – az 1. fizetési fokozat kivételével – a fizetési fokozathoz kötött pótszabadság az, ami a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően, más feltétel(ek)től függetlenül minden közalkalmazottat megillet. A közalkalmazottnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...minősül -?egyebek mellett – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Ezt figyelembe véve, az igénylőnek a munkajogviszonyát mindenképpen meg kell szüntetnie, és ennek megfelelően a munkáltatónak a T1041-es bejelentőn be kell jelenteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében biztosított a munkaviszonyban (ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...Szöv-tv. 63. §-ában foglalt rendelkezés értelmébenszövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegűjogviszonyok jöhetnek létre.A régi Szöv-tv. 65. §-ában foglalt rendelkezések értelmébena szövetkezet és tagja között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi jogutódlás nem terjed ki a jogelődnek a jogutódáltal át nem vett és tovább foglalkoztatott munkavállalóira, ezeknekjogviszonya a jogelőddel áll fenn, illetve szűnhet meg. (LB. Mfv.I.10.381/2000.)A munkáltatói jogutódlás megállapítását nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.