4 talált cikk a munkabér , egészségbiztosítási járulék , GYET , jogosultság , jogviszony kifejezésre

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?