Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kft. ügyvezetője feladatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nevelési ellátások

Kérdés: Milyen változások léptek életbe a nevelési ellátások területén hazánk EU-s csatlakozásával egy időben?
Részlet a válaszából: […] ...másolatát, a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen igazolást a munkaviszonyról, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról, igazolást a tanulói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...életbe. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Többes jogviszonyú társas NYENYI-je

Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
Részlet a válaszából: […] ...a többes jogviszonyú társas vállalkozónak a tárgyévben a vállalkozásból származó jövedelme nem volt, NYENYI lapot kitölteni és beküldeni nem kell. Ebben az esetben a foglalkoztató – amennyiben más bejelentésre kötelezett munkavállalója nincs –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.Az ONyF a tárgyévet követő év október 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az egyidejűleg fennálló több, biztosítással járó jogviszonyból keletkező többlet elszámolása szintén elsősorban munkáltatói feladat, mégpedig azt a foglalkoztatót terheli, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
3
4