Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Kivéve, ha a magánszemély– nyugdíjas;– a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kereseti korlát

Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem töltött nyugdíjas személy biztosítási kötelezettséggel járó, illetve kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonnyal, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy annál kisebb mértékű, esetleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Főállású kisadózóként havonta legalább 50 ezer forint tételes adót kell megfizetni, de választható ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyszemélyes kft. korhatár előtti ellátásban részesülő tulajdonos ügyvezetője, hogy nem keletkezik kereseti korlátba számítandó jövedelme, ha társas vállalkozóként fizet minimumjárulékot, de tagi jövedelmet nem vesz fel, és 0 forint személyi jövedelemadót fizet e jogviszonya alapján? Létesíthet emellett egy részmunkaidős munkaviszonyt havi 100 ezer forintos munkabérért?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kereseti korlát számításánál az érintett által fizetendő (a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból vagy kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyból származó) nyugdíjjárulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának esetleges szüneteltetése.A rehabilitációs ellátás visszafizetésének elkerülése érdekében megoldást jelenthet a jogviszonyának részmunkaidőre történő módosítása a munkabére változatlanul hagyásával.A teljesség kedvéért említjük meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] A felvetésben egy hölgyről van szó, aki tárgyéven belül két olyan ellátásban is részesült (szolgálati járandóság, illetve korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj), amelyeket a kereseti korlát túllépése esetén szüneteltetni kell.Ráadásul – és alapvetően ez okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...többes – egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói vagy több társas vállalkozói – jogviszony vonatkozásában mindössze két korlátozó előírásra kell tekintettel lennünk.Egyrészt az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében nem lehet egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő nő munkavállalása

Kérdés: Vállalhat félmunkaidős napközis tanítói állást szeptembertől egy egyházi iskolában az a nyugdíjban részesülő pedagógus, aki a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel részesül az ellátásban? Le kell mondania a nyugellátásról a munkavállalás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 83/C. §-a értelmében amennyiben a nyugdíjas– közalkalmazotti jogviszonyban,– kormányzati szolgálati jogviszonyban,– állami vezetői szolgálati jogviszonyban,– köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál tehát azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, melyek a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származnak, és nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak.A jogszabály szó szerinti értelmezése alapján bizony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.
1
2
3