Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...az egyetlen nyugdíjazási forma, amelynek igénybevétele nincs életkori feltételhez kötve.A keresetvizsgálat alapja a biztosítással járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...szociális szövetkezetekben tehát a személyes közreműködésként előírható munkavégzés munka­viszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban teljesíthető, emellett a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...az 1998. január 1-je előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-benmeghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapotképező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...alpontja értelmében afoglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a MagyarKöztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személyesetén – az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...65. § (2) bekezdése alapján egyébjövedelemként személyijövedelemadó-köteles. A járulékfizetési kötelezettséget abiztosítási jogviszony és a jövedelem szoros kapcsolata alapozza meg, márpediga kamat nem tekinthető a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség –, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek adószámuk dacára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...életbe. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatás), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Mt. 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg (átlagkereset) után.A foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított megfizette, nem kell levonni.Példák a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításához: ha a biztosítási jogviszony 2001. december 31-én szűnt meg, és az addig kifizetett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege 1 800 000 forint volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2