Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói tevékenységről van szó, amelyek esetében a munkaidő nem értelmezhető, így az e jogviszonyokban végzett tevékenység nem érinti a GYET-re való jogosultságot.Az édesanya a betéti társaságban személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet,– munkaviszony vagy megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyerme­ket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...és azon a napon, melytől kezdődően a nyugellátás megállapítását kéri, nem végez munkát, pontosabban nem áll biztosítással járó jogviszonyban.A negyven év jogosultsági idővel rendelkező nő életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat, csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra való jogosultság megszerzésének három alapvető feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, a szolgálati idő, és a biztosítási jogviszony megszüntetése. A nők kedvezményes nyugdíja esetén szintén öregségi nyugdíjról beszélünk, azonban a nyugdíjszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...év szolgálati idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően az említett törvény alapján az 1952-ben született férfi korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnak be kell jelenteni azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munka­viszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési felső határt évente január 1-jétőldecember 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...azonos időre járó balesetijáradékot,b) 1997. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresetet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetésikötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított jövedelmet, és 1997.évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...az 1997. december 31-ét követően a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés a)-b) és e)-i) pontjaiban, valamint (2)-(3) bekezdéseibenmeghatározott jogviszonyban, vagyis 1. a munkaviszonyban(ideértve az országgyűlési képviselőt is), 2. közalkalmazottijogviszonyban, 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3
4