27 cikk rendezése:
21. cikk / 27 Szlovák állampolgárok jogviszonya
Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.
22. cikk / 27 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
23. cikk / 27 Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén
Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
24. cikk / 27 Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
25. cikk / 27 Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt
Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
26. cikk / 27 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
27. cikk / 27 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?