7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2. cikk / 7 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott
Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munkaidős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
3. cikk / 7 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
4. cikk / 7 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
5. cikk / 7 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a munkavállalót, aki 2008. január 1-jén GYES-ről tér vissza dolgozni ahhoz a munkáltatóhoz, ahonnan szülési szabadságra ment? A dolgozó korábban heti 40 órás munkaviszonyban állt, de 2008. január 1-jétől heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatják. A szülési szabadság megkezdése előtt járó, de ki nem vett, illetve a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadság összesen 40 nap. Mi lesz a szabadság idejére járó díjazás alapja?
6. cikk / 7 Szülésről visszatérő dolgozó szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt az 1976. augusztus 22-én született dolgozót, aki 2000. október 4-én létesített munkaviszonyt, 2gyermeke közül az egyik 1997-ben, a másik 2002. április 14-én született, és 2005. január 1-jétől 4 órában dolgozik ugyanazon a munkahelyen? Hogyan tudná kifizetni a munkáltató a szabadságot, mert ezt szeretné?
7. cikk / 7 GYES ideje alatt munkát végző biztosított szabadsága
Kérdés: Jár-e fizetett szabadság annak a dolgozónak, aki a GYES folyósítása mellett visszatért 4 órás munkarendbe dolgozni? Nem ellentmondás az, hogy GYES-GYED miatt, tartós távollét jogcímen fizetetlen szabadságon van?