14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Kivás cég rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalója
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás munkavállalóját abban az esetben, ha 2023. október 18-tól rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül a továbbiakban a dolgozó? Igénybe vehet valamilyen kedvezményt utána a vállalkozás?
2. cikk / 14 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
3. cikk / 14 Tb-kiskönyv
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
4. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállaló biztosítása
Kérdés: Hogyan alakul annak a munkavállalónak a biztosítása, akit a munkáltató a Covid-19 vírus elleni oltás felvételének a megtagadása miatt fizetés nélküli szabadságra küld? Van a munkaadónak vele kapcsolatban valamilyen bejelentési és járulékfizetési, illetve -átvállalási kötelezettsége?
5. cikk / 14 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
6. cikk / 14 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
7. cikk / 14 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
8. cikk / 14 Egyéni vállalkozó jogosultsága rokkantsági ellátásra
Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?
9. cikk / 14 Biztosítás szünetelése
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
10. cikk / 14 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés:
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
