Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy egyéni vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát kiterjed rá a biztosítás, így havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Kisadózói tevékenység CSED tartama alatt

Kérdés: Folytathatja személyesen a kisadózói tevékenységét a CSED időtartama alatt egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó, aki rövidesen szülni fog? Hogyan kell értelmezni a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdését, amely szerint a CSED tartama alatt nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót, kivéve, ha az ellátás folyósításának tartama alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységnek [Eb-tv. R. 1. § (2) bek. p) pontja] a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében folytatott tevékenység minősül.A felvetett probléma ezek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Nem főállású kisadózó tételes adója

Kérdés: Vállalhatja magasabb összegű tételes adó fizetését az ellátási alap növelése érdekében egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, ezért jelenleg csak havi 25 ezer forintot fizet, amiért viszont nem szerez semmilyen jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló bejelentése alapján havi 75 ezer forintot fizethet. A heti 40 órás munkaviszony mellett tevékenykedő kisadózó nem főállású, e jogviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, és a Kata-tv. nem teszi számára lehetővé a 25 ezer forinttól eltérő tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az édesanya nem rendelkezik 36 órát elérő foglalkoztatással, így vállalkozóként főfoglalkozásúnak minősül.Ami a második kérdést illeti: a GYED tartama alatt a társadalombiztosítási terhek vonatkozásában az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó számára engedi meg, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás alapján szerzett szolgálati időt is, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.d) A biztosítási jogviszony alatti táppénz idejét szintén be kell számítani a biztosítási időbe.A fentieket figyelembe véve a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.