13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról
Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
2. cikk / 13 Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt
Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
3. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
4. cikk / 13 Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
5. cikk / 13 Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
6. cikk / 13 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
7. cikk / 13 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
8. cikk / 13 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 13 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
10. cikk / 13 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
