Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termék felhasználásából eredő szerzői jogdíjból származó jövedelem az eredeti jogosult jövedelemszerző esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek, míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó személy több uniós államban folytat egy-idejűleg tevékenységet, akkor valamennyi jogviszonyával összefüggő társadalombiztosítási kötelezettséget a biztosítás helye szerinti államban kell teljesítenie. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...adóhatóság részére, a Magyarországon adózó, illetve a Magyarországon mentesített jövedelmekről is. Amikor tehát a munkavállaló magyar jogviszony alapján külföldön dolgozik, akkor a körülmények megismerését követően el kell dönteni, hogy a munkáltató székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a táppénz alapjának megállapítása során mely időszak jövedelmeit kell figyelembe venni. Ez függ a fennálló biztosítási jogviszony hosszától, a folyamatos biztosítási időtől stb.Az Eb-tv. pontosan meghatározza azt is, hogy az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ügyvezetés külföldi egyetemi tanulmányok mellett

Kérdés:

Mentesül a közteherfizetési kötelezettségek alól egy kft. ügyvezetői teendőket ellátó tagja abban az esetben is, ha Franciaországban folytat egyetemi tanulmányokat? A tag nem rendelkezik más jogviszonnyal, a kft.-ben megbízási jogviszonyban végzi a tevékenységét, amelyért havonta 200 000 forint megbízási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget kell megvizsgálni, ami egy kicsit egyszerűbb, mint a járulék és a szociális hozzájárulási adó.A megbízási jogviszony ugyan tipikusan az önálló tevékenységek körébe tartozik, az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Megbízás külföldi munkaviszony mellett

Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség egy Németországban heti 40 órában foglalkoztatott, magyar állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgár megbízási díjából? A megbízási szerződés szakértői tevékenység ellátására jött létre, magyarországi telephellyel rendelkező intézménnyel. Jól gondolja a megbízó cég, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot vonnia a megbízási díjból ebben az esetben? A Németországban fennálló biztosításról az A1 jelű igazolás kiállítása folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] A Németországban élő és munkát végző, de magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár belföldi kifizetőtől szerzett megbízásidíj-jövedelme adózását a megbízás tartalma és a magánszemély adóügyi illetősége határozza meg.Az illetőség meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepe

Kérdés: Ki gyakorolja a munkáltatói jogokat egy Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó magyar állampolgárságú munkavállalók felett? A fióktelep a 2008 vagy a 2008INT jelű nyomtatványon köteles bevallani a szociális hozzájárulási adót, a járulékokat, illetve az egyéb közterheket? Jól értelmezi a külföldi foglalkoztató, hogy az Szja-tv. hatálya nem terjed ki rá, ezért nem vonhatja le az szja-előleget a munkavállalók béréből, hanem azt mindenki saját maga után állapítja meg és fizeti be minden negyedévet követő hó 12-éig?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatójuk Romániában, egy másik EGT-tagállamban van. A fióktelepnél foglalkoztatottak ugyanis a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, így a vázolt esetben a külföldi foglalkoztató a munkáltatói jogokat a fióktelep képviselőjén keresztül gyakorolja.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...említett magyar alkalmazottak társadalombiztosítási ellátásban részesülnek, akkor a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed ki rájuk a biztosítás), és velük kapcsolatban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.Ez a megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen csak a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyeket mentesíti a biztosítási kötelezettség alól, az egyéb jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasok biztosítási kötelezettségét viszont továbbra is az általános szabályok szerint kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
1
2
3
5