51 cikk rendezése:
11. cikk / 51 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
12. cikk / 51 Végrehajtás két foglalkoztató esetén
Kérdés: A munkavállaló két foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll, mely mindkét önálló gazdálkodó szervezettől származó jövedelmére munkabérletiltást adott ki az eljáró végrehajtó. A munkabérek számfejtését ugyanaz a cég végzi. Helyes a végrehajtó előírása, amely szerint a munkabérek számfejtését végző cégnek a két önálló jogviszonyból származó jövedelmet össze kell számítani, és ezt követően az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét meghaladó munkabért teljes mértékben a végrehajtási eljárásba kell utalni, és a tartozás csökkentésére fordítani?
13. cikk / 51 Nyugdíjas személy osztaléka
Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
14. cikk / 51 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
15. cikk / 51 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
16. cikk / 51 Végrehajtás egyszeri juttatásból
Kérdés: Vonhatja az önálló bírósági végrehajtó az egészségügyben dolgozó munkavállaló részére a veszélyhelyzetben nyújtott helytállása elismeréseként a munkáltató által folyósított egyszeri juttatásból a végrehajtási eljárás során elvont munkabérrészt, vagy az említett kifizetés mentes a letiltási teher alól?
17. cikk / 51 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
18. cikk / 51 Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől
Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
19. cikk / 51 Letiltás egyszeri juttatásból
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló részére 2019. december 30-án a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők részére kifizetett egyszeri juttatásból is levonta a fix összegű gyermektartásdíjat annak ellenére, hogy a december 5-én kifizetett havi munkabérből az már egyszer levonásra került? A gyermektartásdíj december hónapban így tulajdonképpen kétszeresen került kifizetésre.
20. cikk / 51 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
