17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szerzői jogdíj közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó elektronikus kiadói szerződést köt egy adószámmal nem rendelkező íróval 10 évre, meghatározott művei korlátlan számban történő elektronikus kiadására, és a szerzői jogdíjat egyszeri, nettó 150 000 forint összegben fizeti meg?
2. cikk / 17 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
3. cikk / 17 Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme
Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
4. cikk / 17 Evás társas vállalkozás tagjának keresete
Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
5. cikk / 17 Főállású anya személyes közreműködése
Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
6. cikk / 17 Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
7. cikk / 17 Több céggel rendelkező nyugdíjas egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot egy nyugdíjas személy után, aki több cégben is tag, de csak az egyikben vesz fel jövedelmet, a többiben csak osztalékot kap? A jövedelemből levonásra kerül a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó, a cég pedig megfizeti a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
8. cikk / 17 Többes jogviszonyú társas vállalkozó telefonhasználata
Kérdés: Az 54 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell-e megfizetni a magáncélú telefonhasználat után egy többes jogviszonyú, heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében, aki a saját vállalkozásában személyes közreműködésre tekintettel nem vesz fel jövedelmet?
9. cikk / 17 Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei
Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
10. cikk / 17 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
