86 cikk rendezése:
1. cikk / 86 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
2. cikk / 86 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
3. cikk / 86 Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés:
Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.
4. cikk / 86 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
5. cikk / 86 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
6. cikk / 86 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
7. cikk / 86 Rehabilitációs ellátás
Kérdés: Megállapítható a rehabilitációs ellátás annak a személynek, aki nem végez munkát, de tiszteletdíjat kap egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjaként?
8. cikk / 86 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett
Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett?
9. cikk / 86 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt
Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
10. cikk / 86 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?