9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kölcsön kamata
Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
2. cikk / 9 Lakás bérbeadásából származó jövedelem
Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
3. cikk / 9 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
4. cikk / 9 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
5. cikk / 9 Több céggel rendelkező nyugdíjas egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot egy nyugdíjas személy után, aki több cégben is tag, de csak az egyikben vesz fel jövedelmet, a többiben csak osztalékot kap? A jövedelemből levonásra kerül a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó, a cég pedig megfizeti a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
6. cikk / 9 Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya
Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
7. cikk / 9 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
8. cikk / 9 Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
9. cikk / 9 Osztalék, osztalékelőleg
Kérdés: Milyen közterheket kell vonni és fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tulajdonos tagja részére az e jogviszonyára való tekintettel kifizetett összegből?
