Kölcsön kamata

Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély által egy társas vállalkozás részére nyújtott kölcsön kamatának adókötelezettségét nem az Szja-tv. kamatra vonatkozó szabályai szerint kell meghatározni. A "kamat" címén megszerzett jövedelem ebben az esetben az Szja-tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Kifizetőnek a természetes személlyel a 2011. évi CLVI. tv. rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személyt kell tekinteni. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy a kiküldetés fogalma kizárólag munkaviszony keretében értelmezhető, egyéb, pl. megbízási vagy tagsági jogviszonyban – jellegénél fogva – nem.A hivatali, üzleti utazásnak sokféle célja lehet, történhet például szakmai konferencián...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékkötelezettségre vonatkozó anyagi, jogi szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(elő­adásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. E szabály figyelembevételével kell tehát megállapítani a biztosítási jogviszony naptári napjainak számát (ami így legfeljebb 7 nap lehet), és ha az elő­adásáért kifizetett előadói díjnak az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...utáni időszakra – 2012-2013. évekre – megállapított elmaradt jövedelem és az átalány-kártérítés nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóznak. Ebből fakadóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Hogyan alakul a kft. személyes munkavégzésre nem kötelezett tagjának a személyijövedelem­adó-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a társaság az általa megvásárolt saját üzletrészt térítés nélkül adja át számára? Kell fizetni egészségügyi hozzájárulást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek az értékpapír szokásospiaci értéke minősül.Az adókötelezettség jogcímét a felek között egyébkéntfennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kellmegállapítani. A kérdéses esetben a kft. munkavégzésre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Olasz állampolgárságú ügyvezető rezsiköltségei

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség egy kft. olasz állampolgárságú ügyvezetője albérletének a cég által megfizetett rezsiköltségét? Az ügyvezető a cég tulajdonában lévő lakásban lakik, így albérleti díjat nem kell fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...személyes (magáncélú), ingyenes vagykedvezményes használata, igénybevétele. E bevétel jogcímét a kft. és amagánszemély közötti jogviszony határozza meg, amellyel kapcsolatosan azSzja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy,valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennállójogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerintmeghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
1
2
3