Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is – meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...időközben nyugdíjassá vált.A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott), járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni, mégpedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen csak a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyeket mentesíti a biztosítási kötelezettség alól, az egyéb jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasok biztosítási kötelezettségét viszont továbbra is az általános szabályok szerint kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a Tbj-tv. alkalmazásában nem nyugdíjas.Ebből következően – ha Németországban nem áll más, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban – ügyvezetői státuszára tekintettel fennálló társas vállalkozói jogviszonya alapján kiterjed rá a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...be nem töltött, szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.