Munkabérletiltás szakképzési munkaszerződés esetén

Kérdés: Érvényesíthető a munkabért terhelő munkabérletiltás a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy munkabéréből, ha személyijövedelemadóelőleg-levonás nem történt?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkavállaló közötti együttműködés rendszerét. Hosszabb időn keresztül folyamatba helyezett munkabérletiltás erősíti a jogviszony megszüntetésére irányuló szándékot. Ennek ismeretében a felek részéről természetes útkeresésnek tűnik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...azonban továbbra is ragaszkodnak néhány olyan – korábban megszokott – juttatási formához, amely idén már tulajdonképpen osztja az alapjogviszonyra járó bérezés sorsát, azaz ugyanúgy kell utána megfizetni a közterheket, mint a munkáért járó jövedelem esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet személyi-jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Munkabérnek kell tekinteni a közfoglalkoztatási jogviszonyból, szövetkezeti jogviszonyból, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati viszonyból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges munkavégzés történik-e, a juttatás jog-alapját nem a munkavégzés, hanem a munkáltató és a munkavállaló között fennálló jogviszony adja. Ez azért is fontos, mert a munkavégzés, munkateljesítmény ellenében adott bármely juttatás munkabérré válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony azon a napon szűnik meg, amikor a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt. Mivel már nem áll fenn a biztosítási jogviszony, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget, és nem is a munkavégzés ellenértéke, a bíróság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékkötelezettségre vonatkozó anyagi, jogi szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem késedelmi kamata nem számít biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Emiatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.