Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben a Tbj-tv. 6. §-ának (2) bekezdésében taglalt választott tisztségviselői jogviszonyról van szó. Az említett jogszabályi hely szerint az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján Magyarországon keletkezik utána járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az angol anyacéggel fennálló jogviszonyára tekintettel is, amelynek keretében a munkát Magyarországon végzi. Erre az esetre a Tbj-tv. 56/A. §-ának (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kft. megbízott ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amelyik a 'T1041-es bevalláson a választott tisztségviselőket jelölő 1210-es kódon jelenti be az ügyvezetőt, aki nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a feladatait? A megbízási díj számfejtése során nem alkalmazzák a 10 százalékos költséghányadot, és nem vonják a munkaerő-piaci járulékot sem. Nagyon helytelen volt a korábbi gyakorlat, amikor alkalmazták a költséghányadot, és megbízási jogviszonyként 1202-es kóddal jelentették be az ügyvezetőt? Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Jelen esetben a felek a megbízási jogviszonyt választották.Ezzel szemben az Szja-tv. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Itt kell megemlíteni ugyanezen paragrafus (3) bekezdését, melynek értelmében a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a Tbj-tv. R. 4. §-ának (2), illetve (5)bekezdése adja meg a választ. E szerint az egyéb munkavégzésre irányulójogviszonyban álló személy (idetartozik a választott tisztségviselő is)biztosítási kötelezettségét – amennyiben a díjazásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Őstermelői tevékenységet folytató vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek az alábbi esetekben: - nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő; - nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő? Kell-e vállalkozóként járulékot fizetni az előbbi két esetben, ha a vállalkozó őstermelőként biztosított lesz, és a vállalkozásában nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az érintettszemély őstermelőként nem biztosított, ha egyidejűleg más – ide nem értve azegyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokat (pl. megbízás, választotttisztségviselő) – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. Jelenesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek megállapítása során fő rendezőelv, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személybiztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni[Tbj-tv. 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. alkalmazásának egyik alapelve, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ezt alkalmazvaa kérdésben említett személy esetében, a következő megállapításokat tehetjük.Egyrészt választott tisztségviselőként ellátja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részvénytársaság választott tisztségviselői

Kérdés: Milyen módon, mikor és hány alkalommal kell bejelenteni az egészségbiztosítási pénztárhoz egy részvénytársaság választott tisztségviselőit, akiknek egy része a társaság dolgozója, másik része pedig egyéb cégeknél rendelkezik heti 36 órás főállású munkaviszonnyal? A tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak meghaladják a minimálbér 30 százalékát, ezért a társaság 2006. augusztus 31-ig levonta a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Helyesen jár-e el a társaság, ha 2006. szeptember 1-jétől csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonja, a 2 százalékos pénzbelit nem?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. egyik meghatározó szabálya, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Jelen esetbenarról van szó, hogy egy rt. néhány munkaviszonyban álló dolgozója (akikkelkapcsolatban a munkáltató vélhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
2