Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásban részesülhet az anya.Fő szabály, és jelen esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy annak, aki egyidejűleg fennálló több jogviszonya alapján jogosult táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, az ellátásokra való jogosultságát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...főszabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Megszűnt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Ellátás alapjának meghatározása

Kérdés: Helyesen jár-e el az egészségbiztosítási pénztár az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésének alkalmazása során abban az esetben, ha azok részére, akik passzív jogon kapták az ellátást, nem az előző ellátás alapját, hanem a minimálbért veszik alapul akkor, ha az irányadó időszakban azért nem rendelkeztek 180 naptári napi keresettel, mert táppénzben, TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesültek?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját képező jövedelmet lehet a táppénzösszegének megállapításánál alapul venni. Tehát egyértelmű, hogy biztosításijogviszony megléte szükséges mindkét időszakhoz. Az is meg van határozva, hogy hány naptári napi jövedelemalapján lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.